Kockázatot jelentő létesítmények

KOCKÁZATOT JELENTŐ LÉTESÍTMÉNYEK
A baktérium vízpermettel jut a tüdőbe, a halálozási arány nagyon magas. A Legionella mindenhol előfordul, ahol meleg víz van, az első vizsgálatok pedig azt mutatják, nem is kis mennyiségben.
A Legionella tehát számos helyszínről leselkedik ránk, gyakorlatilag mindenhonnan, ahol vízpermettel érintkezhetünk. Előrebocsátjuk, hogy a már elvégzett vizsgálatok alapján nem túl rózsás a helyzet Magyarországon
A laikus többség előtt nem ismeretlen a kór, még azt is tudjuk, hisz úton-útfélen halljuk, hogy a baktérium a rosszul karban tartott, "koszos" légkondikban tenyészik, onnan kiindulva fertőz. De ez csak részigazság.
Kötelező ellenőrzés
Olyannyira csak egy kisebb rész, hogy az 49/2015.(XI.6) EMMI 2016 februárjában életbe lépett rendelete szerint a Legionella kiszűrése érdekében kötelező rendszeres vizsgálatokat végezni a fokozott kockázatot jelentő közegekben.
Az érintett létesítmények köre rendkívül nagy.
A kockázatbecslést rendszeresen (évente, vagy a kockázati közeget érintő változás esetén) felül kell vizsgálni, és szükség esetén a megfelelő beavatkozásokat kell elvégezni az alábbi intézményeknél:
1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK
- Kórházak
- Orvosi Rendelők
- Fizióterápiás szolgáltatók
2. FOGÁSZATOK
3. SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK (IDŐSOTTHONOK)
4. KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK
- Szállodák, Wellness szállodák,
- Gyógy- és Szabadidő központok
- Hotelek
- Motelek
- Hostelek
- Kempingek
- Apartmanok
- Panziók
- Vendégházak
- Faházak
- Vendégfogadók
- Üdülőházak
- Diákszállók
- Munkásszállók
- Nőtlen szállók,
- Anya otthonok
- Villák
5. TÁRSASHÁZAK
6. KÖZFÜRDŐK
7. NEVELÉSI - OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
- Óvodák
- Iskolák (általános - közép - felsőfokú)
8. EGYÉB KÖZFORGALMÚ LÉTESÍTMÉNYEK
- Gyógyszertárak
- Bevásárló központok
- Közintézmények
- Irodaházak
- Bankok
- Éttermek, Étkezdék
- Kávézók, cukrászdák,
- Üzletek, virágboltok, zöldségesek
- Gyárak, Üzemek
- Autómosók
- Fittnes termek, Edző termek
- Sport létesítmények
- Nyilvános illemhelyek
- Szökőkutak
- Mosodák
Kokázati közegek azonosítása
A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló
49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet betartása
Gyakorlati tanácsok
2015. november eleje óta érhető el a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet).
A jogszabály megalkotásával Magyarországon is rendelet által szabályozottá és kötelezővé vált a baktérium okozta fertőzések megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele.
A Rendelet a 2015. 11. 06-án történt kihirdetését követő 90. napon lépett hatályba. A Rendelet hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó kockázatbecslést, felmérést a jogszabály hatályba lépésekor már működő egységekben a hatályba lépést követő egy éven belül, a hatályba lépést követő időszakban megépült létesítményekre vonatkozóan pedig a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni.
A Rendelet külön bejelentési kötelezettséget ír elő a nedves hűtőtornyokra. A jogszabály hatálybalépésekor működő nedves hűtőtornyot a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül, az e rendelet hatálybalépését követően létesítendő nedves hűtőtornyot a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kellett bejelenteni az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nedves hűtőtornyokat regisztráló informatikai szakrendszerébe.
A Rendelet hatálya alá tartozó, kockázatot jelentő létesítmények és közegek azonosítása:
A rendelet kockázat szempontjából a létesítményekre kétféle definíciót alkalmaz:
- Kockázatot jelentő létesítmény: olyan közforgalmú létesítmények, amelyekben Legionellaexpozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek találhatóak
- Fokozott kockázatot jelentő létesítmény: az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt.
Az adott létesítmény kockázati szintjének meghatározása után azonosítani kell az egységben lévő kockázati közegeket.
A rendelet által meghatározott fő kockázati közegek az alábbiak:
- Ivóvíz és használati melegvíz hálózat (HMV hálózat)
- Medencék: A közfürdők közül a rendelet azokra a 30 oC feletti medencékre ír elő vizsgálati kötelezettséget, amelyek vízpermetet képeznek (pl. pezsgőmedencék, élménymedencék), a gyógymedencéket nem érinti!
- Nedves hűtőtornyok
- Légkezelő egységek
Ivóvíz és használati melegvíz hálózat kockázatbecslése esetében fontos szempont a
hőfokmérés elvégzése szinte minden kifolyón. A stabilan 20 oC alatti hidegvizes hálózat nem tekintendő kockázati tényezőnek. Használati melegvizes hálózat esetében minden 20-50 fok közötti vízhálózat kockázatnak minősül, ami kapcsolódik aerosolképző idommal rendelkező kifolyóhoz. Ide tartoznak a rendszerhez kapcsolódó vezetékhálózatok, kifolyók (különösen a zuhanytelepek), víztározó tartályok is.
Medencék esetében csak a 30 fok feletti, élményelemekkel ellátott medencék tekintendők kockázati tényezőknek. Tehát a 30 oC vagy az feletti hőmérséklet és az aerosolképző élményelemek együttes jelenléte esetén minősül kockázatnak az adott medence. A Rendelet az élményelemek nélküli gyógymedencéket nem érinti.
Szűrő-forgató rendszerrel ellátott medencék esetében különös figyelmet kell fordítani a szűrőtartályokra, ugyanis kiemelt kockázatot jelentenek.
Kockázatnak minősülnek a víz alatti vízsugármasszázs kezelést
biztosító kádmedencék (tangentor kádak) is. A tangetor kádaknál mind a kád saját
forgatórendszerét, mind pedig a töltővezeték rendszert is egységes kockázatként kell kezelni.
Légkezelő egységek tekintetében a pangó vízterek kialakulásához alkalmas területeket kell azonosítani, hiszen ezek képezik a fő kockázatot ezen rendszerek esetében.
A kockázati közegek azonosításához elengedhetetlenek az akkreditált laboratórium által vett mintavételi eredmények.
Élményelemmel ellátott medencéknél, ha az élményelem a medencével azonos vízkörön van, akkor javasolt csak a medencéből mintát vételezni kezdetben, hiszen fertőzött rendszer esetében mindenképpen megjelenik a baktérium a
medencevízben is.
Tangentor kádaknál érdemes a forgatott vízből, valamint a töltővezetékből
is mintát venni, hogy el lehessen különíteni a fertőzött szakaszokat pozitív minta esetén.
Cirkulációval ellátott használati melegvíz hálózatnál kezdetben a tartályból és a cirkuláció visszatérő ágáról érdemes mintát venni. Kiegészítésként a melegvíz előállítás helyétől legtávolabb eső kifolyón is lehet mintát venni